Augusztus közepén a Telegram Messenger fejlesztői frissítették adatvédelmi szabályzatukat a GDPR-nak megfelelően, de erről csak most derült fény.
A frissített szabályok között megjelent egy záradék, amely szerint bírósági végzés kézhezvétele után a messenger fejlesztői információkat adhatnak a felhasználóról a rendvédelmi szerveknek (ha terrorizmussal gyanúsítható). A felhasználó IP-címe és telefonszáma továbbítható a különleges szolgálatoknak.
A szabályok hangsúlyozzák, hogy erre korábban még soha nem került sor. A jövőben ezeket az eseteket a erre a célra létrehozott Telegram-csatornán, a https://t.me/transparency címen lehet majd nyomon követni.
Mivel Pavel Durov többször kijelentette, hogy a messenger csapata semmilyen körülmények között nem adja át a felhasználói adatokat harmadik feleknek, a cég vezetőjének most meg kell magyaráznia a szabályokban történt változtatásokat. Durov a Telegram csatornáján azt írja, hogy a frissített szabályok nem érintik az orosz különleges szolgálatokat:
„Idén nyáron elkészítettük a Telegram teljes körű adatvédelmi szabályzatát, hogy megfeleljünk a személyes adatok védelmére vonatkozó új európai törvényeknek.
Az adatvédelmi szabályzatban fenntartottuk magunknak a jogot, hogy bírósági határozat alapján a terroristák IP-címét és telefonszámát a megfelelő szolgálatoknak adjuk át. Bármi legyen is az, hogy élünk-e ezzel a joggal, egy ilyen intézkedés kevésbé vonzóvá kell, hogy tegye a Telegramot azok számára, akik itt terrorista propagandatevékenységet folytatnak.
Vezethet-e ez a változtatás a Telegram Oroszországban történő blokkolására irányuló kísérletek megszűnéséhez?Nem hiszem – két okból:
- Oroszországban a Telegram nem terroristák számának és IP-címének bírósági határozat alapján történő átadását követeli meg, hanem alapvetően mást: a üzenetekhez és az összes felhasználóhoz való hozzáférést.
- A Telegram Oroszországban a törvényen kívül áll. Naponta több száz IP-címet blokkolnak, hogy megakadályozzák a szolgáltatáshoz való hozzáférést. Ezzel kapcsolatban nem számítunk az orosz szolgálatok megkeresésére, és adatvédelmi szabályzatunk nem vonatkozik az oroszországi helyzetre.
Ezért továbbra is ellenállunk. „
Pavel Chikov, a Telegram jogi képviseletét ellátó Agora nemzetközi emberjogi védőcsoport vezetője a Code-nak adott interjújában kommentálta az adatvédelmi szabályzat változását. Chikov emlékeztetett arra, hogy az Agora ügyvédei nem a társaság képviselői minden területen. Megbízatásuk a titkosítási kulcsok átadására és a blokkolásra vonatkozó követelményekkel kapcsolatos folyamatos ügyekre korlátozódik.
„Azt mondanám, ez a helyes irány. A Telegram képviselőiként soha nem tagadtuk a hatóságok jogait, sőt kötelezettségeit sem a terrorizmus elleni küzdelemben, sőt, egy ilyen civilizált módszert javasoltunk – bírósági vizsgálatot cserébe a közzétételért. És nem is a levelezést, hanem csak az IP-címet és a telefonszámot.
Egyensúlyt kell találni a nemzetbiztonság és a magánélet között. A Telegram a saját változatát kínálja. Az FSZB semmit sem kínált – mondja Chikov.
Artem Kozlyuk, a Roskomsvoboda nonprofit szervezet vezetője logikusnak nevezi ezeket a változtatásokat:
„Szinte minden külföldi cég, nem csak a Facebook és a Google, hanem a kisebbek is, félévente közzéteszik a különleges szolgálatok megkereséseiről szóló jelentéseket, ami jó tónusnak számít. Másrészt az eljárás ilyen nyilvánossága csökkenti a különleges szolgálatok önkényes eljárásának kockázatát. Ezért a messenger adatvédelmi szabályzatának frissítése egészen logikus. „
Kozlyuk azt is megjegyezte, hogy az új szabályok a terrorizmus gyanújára vonatkoznak, de nem a „szélsőségességre”. „Így a szankciók alkalmazhatók személyek köre jelentősen szűkül” – magyarázza.
