Az AV-Comparatives kutatói megvizsgáltak 250 népszerű biztonsági alkalmazást a Google Play hivatalos katalógusából, és csalódást keltő következtetésekre jutottak: az Android-víruskeresők közel kétharmada nem látja el a reklámjaiban ígért funkciókat. Ami még rosszabb, az ilyen alkalmazások néha saját magukat nevezik kártevőnek, nem „látják” a valódi fenyegetéseket, és valójában semmi hasznosat nem csinálnak.
A teszteket nagyon egyszerűen végezték el: a szakértők külön eszközökre telepítettek víruskeresőket, amelyeken a böngésző automatikusan megnyitotta és letöltötte a rosszindulatú alkalmazásokat. Ezt minden alkalmazással 2000 alkalommal ismételték meg, a tavaly talált „népszerű” kártevők 2000 különböző mintájával. Ebben az esetben az „észlelt” szó azt jelenti, hogy a víruskereső megoldásoknak tudniuk kellett volna ezekről a kártevőkről. Sajnos a valóság teljesen másnak bizonyult.
A vizsgált 250 alkalmazásból mindössze 80 volt képes a fenyegetések legalább 30%-át felismerni téves riasztások nélkül. Vagyis a másik 170 alkalmazás „megbukott a teszten”. Meg kell jegyezni, hogy a 250 alkalmazásból csak 23 észlelte a fenyegetések 100%-át, főként neves víruskereső-fejlesztők megoldásai, például az Avast, a Bitdefender, az ESET, az F-Secure, a G-Data, a Kaspersky Lab, a McAfee, a Sophos, a Symantec, a Tencent, a Trend Micro és a Trustwave.
A kutatók szerint számos víruskereső egyáltalán nem elemzi a felhasználó által letöltött és telepített alkalmazásokat, hanem csak a fehér és fekete listákat ellenőrzi, és kizárólag a csomagneveket vizsgálja, a kódjukat nem. Ennek következtében sok alkalmazást alapértelmezés szerint rosszindulatúnak jelölnek, pusztán azért, mert nem szerepel a megfelelő listán. Emiatt olykor mulatságos helyzetek adódnak: például az ilyen „víruskeresők” akár kártevőnek is minősülhetnek, ha készítőik elfelejtették a saját termékük nevét felvenni a fehér listára. Más megoldások ezzel szemben ártalmatlannak tekintik azokat az alkalmazásokat, amelyek neve „com.adobe.*” kezdetű. Vagyis bármely kártevő, amelynek neve com.adobe, megkerüli a korlátozásokat.
Az AV-Comparatives szakértői szerint aggasztó, hogy e víruskereső alkalmazások közül sokat nem információbiztonsági szakemberek fejlesztettek: amatőrök vagy olyan cégek készítették őket, amelyek fő tevékenysége rendkívül távol áll az információbiztonságtól (például játékfejlesztők). „Az utolsó kategóriát azok a fejlesztők képviselik, akik mindenféle alkalmazást készítenek bevételszerzési és hirdetési céllal, vagy szeretnének az Androidhoz készült biztonsági megoldást a portfóliójukban tudni” – magyarázzák a szakértők.
Ami még rosszabb, a védelmi megoldások közül sok ugyanazokról a „futószalagokról” származhat: több tucat alkalmazás felülete szinte azonos, készítőiket pedig nyilvánvalóan jobban érdekli a hirdetések megjelenítése, mint egy működő kártevőkereső megírása.
Valószínűleg nem fogják meglepni az AV-Comparatives vizsgálatának eredményei azokat, akik figyelemmel kísérik az Androidos víruskereső megoldások piacát. Tavaly tavasszal például az ESET szakemberei 35 reklámprogramot fedeztek fel a Google Playen, amelyek szintén víruskeresőnek álcázták magukat, és több mint 7 000 000 alkalommal töltötték le őket. Az ESET elemzői az ilyen „semmirekellőket” kártevőnek nevezték, hiszen csupán utánozzák a védelmi szoftver működését.
