A The Wall Street Journal említette egy érdekes esetet: csalók deepfake hangot használtak, hogy egy ismeretlen német cég vezetőjének adják ki magukat egy telefonbeszélgetés során. A telefonon a kitalált vezérigazgató, akinek hangját az Amnesty International segítségével szimulálták, sürgősen 220 000 eurót kért egy ismeretlen brit leányvállalat vezetőjétől, hogy utalja át egy magyar szállító számlájára, pedig ez a számla valójában bűnözőké volt.
Az ügy azért vált nyilvánossá, mert az Euler Hermes Group biztosító társaság vizsgálta az esetet. A biztosító társaság szakértői szerint a csalók a piacon elérhető kereskedelmi szoftvereket használtak a hamisítványok létrehozására. A brit cég vezetője gyanakodni kezdett, amikor a „német vezető” harmadszor hívta és egy második utalást kért, de a hívás osztrák számról érkezett. Sajnos addigra az első utalás már elment, és a magyarországi számlára érkezett, ahonnan a pénzt Mexikóba utalták tovább.
Érdekes módon nem ez az első alkalom, hogy deepfake hangot használnak ilyen módon. Idén júliusban a BBC a arról számolt be, hogy a Symantec szakértői három hasonló esetet fedeztek fel, amelyekben mesterséges intelligencia technológiát használtak a vezérigazgatók hangjának szimulálására. Ezeknek a hamisítványoknak köszönhetően névtelen, érintett vállalatok több millió dollárt veszítettek.
Már akkor a szakértők figyelmeztettek, hogy a vezetők könnyű célpontot jelenthetnek a csalások és a hamisított hangok készítése szempontjából. Tény, hogy hangmintáik könnyen megtalálhatók médiában elhangzó beszédekben és konferenciákon, YouTube-videókon stb.
